Hathalmi Anziksz
Egy sokoróaljai puszta nevezetességei

Arcképek

Farkas Sándor (Hathalom, 1877. december 5. - ?) főintéző. Hat elemit végzett, 1915-től 1941-ig állott a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. szolgálatában. Cikkeket írt a Magyar Folyamhajózási Évkönyv 1939-es számába. Forrás: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. VIII. Budapest, 1992. 369.

Ihász Lajos (Hathalom, 1850. június 12. - Lőrinte, 1908. december 6.) földbirtokos, evangélikus egyházkerületi felügyelő, főrendiházi tag. Középiskoláit Pápán és Sopronban végezte. Jogot tanult Pozsonyban és Pápán, mezőgazdászatot a keszthelyi Georgikonban és a magyaróvári Gazdasági Akadémián, ahol oklevelet is szerzett. Tanulmányai végeztével előbb Lőrintén, majd Hathalmon gazdálkodott, mintagazdaságokat hozott létre. Birtokainak köszönhetően tagja lett a vármegyegyűlésnek. Első házassága Perczel Mór honvédtábornok unokahúgával, Perczel Erzsébettel sikertelen volt. Másodszorra Jókai Mór unokahúgát, Jókay Etelkát vette feleségül 1889. június 30-án. Fiatal korától buzgó munkása az evangélikus egyháznak. Előbb a gyülekezet felügyelője Ajkán és Bakonytamásiban, majd zalai egyházmegyei felügyelő és a Dunántúli Gyámintézet elnöke, legvégül Dunántúli Egyházkerületi felügyelő 1899-től. Utóbbi tisztség hozadékaképpen lett tagja az országgyűlés főrendiházának 1901. március 23-án. Tenyészmarháit az ezredéves kiállításon kiállítási éremmel, terményeit az 1900. évi párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazták. A király a maga alapította Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Végrendeletében 3000 holdas lőrintei birtokát a Dunántúli Evangélikus Egyházkerületre hagyta. A hathalmi családi temetőben nyugszik. Forrás: Országgyűlési Almanach 1905-1910. 46-47.; Bognár Endre: Ihász Lajos életrajza. In: Emléklapok a Dunántúli Ág. Hitv. Ev. Egyházkerület által az 1908. évi deczember 6-án elhunyt felügyelőjének ihászi Ihász Lajos urnak emlékére 1909. évi márczius hó 17-én Pápa városában rendezett gyászünnepélyről. Pápa, 1909. 3-7.

Jókay Etelka, Ihász Lajosné (Ekel, 1852. október 27. - Lőrinte, 1939. július 17.). Ihász Lajos második felesége, Jókay Károly lánya, Jókai Mór unokahúga. Házasságkötése után 1889-től a 20. század első éveiig élt Hathalmon, amikor is Lőrintére költöztek. Tárcái jelentek meg a Fővárosi Lapokban és a Pápai Lapokban, regényfordítása a Nemzetben. Etelka néven publikált. Az ezredéves kiállításon kézimunkájáért elismerő oklevélben részesült. Műve: Emlékek br. Vay Miklósné Adelsheim Johanna báróné leveleiből. Budapest, 1888. Forrás: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XV. kötet. Budapest, 1993. 771-772.; Veszprém (újság) 1896. november 21. 2.
Jókay Károly (Révkomárom, 1814. május 3. - Hathalom, 1902. december 19.) városi árvagyám, a csallóközi járás főszolgabírája, Jókai Mór bátyja. Idős éveit Hathalmon töltötte. A gimnáziumot szülővárosában, a jogot Pápán végezte. Pesten nyert ügyvédi diplomát, és 1849 októberéig Komáromban tevékenykedett. Az abszolutizmus ideje alatt ekeli birtokán gazdálkodott, az alkotmány helyreállítása után megyei főszolgabíró lett. Neje halála után birtokára vonult, de Komáromban is lakott. Etelka lánya és Ihász Lajos 1889. évi házasságkötése után röviddel hozzájuk költözött Hathalomra, és haláláig velük élt. Cikkei jelentek meg a Pesti Hírlapban és a Komáromi Lapokban. Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. V. kötet. Budapest, 1897. 536.
Jókay-Ihász Lajos (Budapest, 1924. április 19. - Chicago, 1993. február 1.) élelmiszeripari kutató. Gyermekkorának egy részét Hathalmon töltötte. A gimnáziumot Sárospatakon és Pápán végezte, ahol érettségi vizsgát tett. Felsőfokú tanulmányait a mosonmagyaróvári mezőgazdasági akadémián folytatta. A II. világháború utolsó éveiben rövid időre még visszatért a hathalmi családi birtokra, majd Németországon keresztül az Egyesült Államokba emigrált. Kezdetben Chicagoban, a Food and Container Institute for the Armed Forces-nál (az amerikai hadsereg élelmiszer-kísérleti intézete) a világűrben fogyasztható élelmiszerek kifejlesztésén dolgozott. John Glenn volt az első asztronauta, aki az általa megalkotott ételeket fogyasztotta. Később egy gyógyszerkutató cég munkatársaként az ún. "műcukor" felfedezésénél bábáskodott, a szénsavas üdítőitalokban máig az ő kutatásai alapján használják ezt az anyagot. Szerepet vállalt Chicago magyar közéletében. A cserkészcsapat és a helyi Magyar Társaság titkára, a Magyar Klub igazgatója volt. A református gyülekezetben presbiternek választották. Számos határon túli magyarokkal foglalkozó szervezet ismerte támogatóként. Forrás: Wikipédia. Kép: jokay.hu

Jókay-Ihász Miklós Móric József, Dr. (Budapest, 1892. április 29. - Szombathely, 1945. január 23.) földbirtokos, országgyűlési képviselő, felsőházi tag. Jókai Mór unokaöccsének, ifjú Jókay Mórnak és az ógyallai csillagász Konkoly-Thege Miklós nevelt lányának, Madarassy Rózának a fia. Szülei halála miatt korán árvaságra jutott, ám nagynénje, Jókay Etelka férjével, Ihász Lajossal örökbefogadták és Hathalomra költöztették. A Pápai Református Kollégiumban kezdte tanulmányait, a Budapesti Tudományegyetemen jogi doktorátust szerzett, mezőgazdasági tanulmányokat folytatott Debrecenben és Halléban. Nevelőapja végrendeletében ráhagyta a hathalmi birtokot, ezért vette fel az Ihász nevet is. Itt, és a nevelőanyja haszonélvezetében lévő Lőrintén gazdálkodott, közben szolgabíró és tiszteletbeli főszolgabíró volt Devecserben, tagja volt a vármegyegyűlésnek és több, a birtokos gazdákat támogató szervezetnek. Kun Béla országlása idején a veszprémi börtönben túszként tartották fogva. A Pápai Református Egyházmegye 1925-ben gondnokává választotta. 1926 és 1932 között a nagyvázsonyi választókerület országgyűlési képviselője volt, 1939 májusától a felsőház tagja. Nevéhez fűződik a balatonfüredi Jókai-villa visszavásárlása. Forrás: Kun Andor-Lengyel László-Vidor Gyula (szerk.) Magyar Országgyűlési Almanach 1927-1932. Budapest, é. n. 154-155.; Haeffler István (szerk.) Országgyűlési Almanach az 1939-44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940. 481-482. p.; Jókay Lajos: Jókay utódok a világban. In: Huszár János (szerk.) A pápai Jókai Kör emlékkönyve 1893-1993. Pápa, 1993. 127-134. Kép: http://lorinte.org/ - Domján János.

Szente Pál, vitéz (Újmalomsok, 1889. - ?) az I. világháború résztvevője, tartalékos szakaszvezető, gazdasági cseléd Hathalmon. A 31. honvéd gyalogezredhez vonult be Veszprémbe, ahonnan az orosz hadszíntérre vitték. Kitüntetései: Legénységi I. és II. osztályú ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly Csapatkereszt, Sebesülési érem. Forrás: Vitézek albuma. Budapest, 1939. 357. p.
Váli Mari, Peti Józsefné (Komárom, 1840. november 17. - Lőrinte, 1915. május 17.) emlékiratíró. Jókai Mór unokahúga. Korán özvegységre jutott, majd unokatestvérének, Jókay Etelkának Ihász Lajossal 1889-ben kötött házassága után röviddel Hathalomra költözött. Itt Jókay Etelkával, Jókay Károllyal és Jókay Miklóskával alkotta Ihász Lajos családját. Hathalomról a családdal együtt Lőrintére költözött a 20. század első éveiben. Jókai halála után kezdte el írni emlékiratait, melyben az író hétköznapjait, családtagjaihoz való viszonyát örökítette meg jó megfigyelőképességgel. A terjedelmes kézirat eredetije az OSZK-ban, másolata a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeiben (Pápa) található, csak szemelvények jelentek meg belőle. Műve: Emlékeim Jókai Mórról (sajtó alá rendezte Lukácsy Sándor, Bp., 1955). Irodalom: Nagy Miklós: V. M. (Irod. tört. 1957.)