Hathalmi Anziksz

Egy sokoróaljai puszta nevezetességei

A veszprémmegyei hathalmi sírhalmok.

EBENHÖCH FERENC győri kanonoktól.

A hathalmi sírhalmok Google térképen >>

A földnépe kun halmoknak azon síremlékeket nevezi, melyek az őskor hőseinek sírjai fölé domborodva a feledékenység homályába borult multról regélnek, oly korról, melyből irott betü nem örökítette meg a jelesebb eseményeket, és azért tudós és tudatlan ezen egyszerü emlékek iránt kiváló érdekeltséggel viseltetik.

Ily kunhalmok, ily őskori síremlékek, a hathalmi sírdombok; és ezen szomszédmegyei sírdombok iránt érdekeltséget kelt bennünk nem csak azon körülmény, hogy hathalmi elnevezésük dacára hét e sírdombok száma, de kiválólag azon körülmény, hogy Győr környékén nincs sem számra, sem terjedelemre és magasságra, megközelítőleg is ily őskori síremlék; ezen oknál fogva bátorkodtam tehát jelen értekezésem tárgyául e veszprémmegyei sírhalmokat választani.

E tekintélyes magasságu hét sírhalom Veszprémmegyének éjszaki részén közel Győrmegye déli határához, Hathalom benépesített puszta területén fekszik, Győrtől mintegy 5 mértföldnyire, a győr-pápai vasúttól 1 1/2 mértföldnyi távolságban és pedig Ihász Imre földbirtokos birtokrészén, ennek lakásától éjszaknak 1/4 órányi távolságra. Magáról a Hathalom helyről csak annyit tudunk egy 1258-ban kelt okiratból, hogy akkor Hodholom nevet viselt; u. i. Fejér Cod. Dul. [! - N. T.] IV. k. 2. f. 482. lapja szerint 1258. évben IV. Béla király helybenhagyja Ker. szt. János sámboki zárdájának Szolga-Győri Guard főispán eleitől tett adományozást. Miután Egyed főispán két majort adományozott annak t. i. Zerdahelyt máskép Kenezrekezyt és Potkát máskép Pátkát, mely Hodholom körül van; akkor tehát a hely ismeretes volt, s neve is nem a sírhalmok számára (ez t. i. hét nem hat), sem pedig a Hódra mint akkortájt magyarországi emlősre nem vonatkozik, hanem igenis e halmoknak mint sírdomboknak rendeltetésére, s azért is nevezteték rólok az egész körülfekvő földbirtok: holthalomnak, mainap Hathalom, mi tehát a hetes sírdomboknak számával tévesen hozatik viszonyba.

A tért, melyen e halmok léteznek, hajdan iharerdő fedte, utóbb az erdő kiirtatván legelőül szolgált, s így történt, hogy ezen ősi sírok 1851-ig érintetlenül maradtak úgy a szántó vastól, mint a földműves mindent egyengető kapájától. Ekkor azonban jelenlegi birtokosa Ihász Imre úr, mert garázdálkodó juhászai e sírdombokról mint megannyi őrhelyről lesték a tilosban való legeltetést ellenőrző gazda érkezését, - a folytonos kártételnek véget vetendő, e sírhalmokat a körülfekvő mintegy 4 1/2 holdnyi területtel együtt sövénynyel bekerítteté, és borággal beültetvén kapa alá vette, az egyik sírhalmot széthányatá, és tetemesen alászállítá, a másikra egy téglából rakott nagyobb kerek mulató termet építtetett, míg a harmadik halmot keresztül ásatá, és alatta pince-alagot építtetett; a negyedik sírhalmot pedig ugyan ezen időtájt vidéki kincskeresők feldulni kisérlék, de szándékukat végleg keresztül nem vivék. Befejeztetvén a tervbe vett épitkezések és ültetvények, ugyan azon év őszén az uj szőlő felavatása a környékből e végre meghivott számos uri vendég jelenlétében nagy áldomással és szokásos felköszöntésekkel megis tartatott, már csak azért is, mert átalános volt akkortájt e vidéken a vélemény, hogy a hetesszámú sírhalmokban a hét magyar vezér eltakarított por-tetemei nyugosznak; mely véleménynek a jelenvolt vendégek egyike utóbb állítólag nyomtatásban is megjelent történelmi érvelés, illetőleg felavatási beszéd által iparkodott kifejezést adni.

Téglából rakott "kerek mulató terem" a középső sírhalmon

(Hegedüs Rózsi felvétele, 1903. Kovács László, Budapest)

Tehát borág fedi, és a szőlőműves vincellér kapája ássa vési a hantokat, melyek alatt ugyan nem a hét magyar vezér, hanem az őskor, e vidék őslakosainak bizonynyal előkelő férfiai nyugosznak! Bizonyítja ezt azon őskori lelet, melyre az ismételten említett sírhalom kellő közepén s annak fenekén, tehát a föld szinén - fejtett nagy terméskőből összerakott 4 sírládát leltek, melyekben ugyanannyi tetem elporhadt csontjai voltak; fémnek, fémtárgynak avagy famaradványnak semmi nyomára sem akadtak, ellenben 5-6 itcényi térfogatu, szabad kézben idomítot, és roszul égetett agyag edényeket találtak, és néhány darab durva művü kő-éket. Ezen mellékletek egyrésze azonban valamint az edények is összeomlottak s elhányódtak, másik része pedig mint becsnélkül való tárgyak eltévedtek, minthogy nekik a kellő szakértelem hiányában semmi fontosság sem tuladoníttatott! - azért hirmondójok sem maradt!

E sírhalmok tehát az őskorban készültek, akkor midőn e táj lakosai minden fémnek híjjával levén fegyverül és szerszámul köveket használtak; mert nem lehet képzelni, hogy oly kitünő egyén sírjába, mely fölé százak vagy ezrekből álló embertömeg hordta össze több napi fáradozással a sírhantokat, melyeket így emlékszerü halommá domborított, - nem hihető hogy ily jeles egyeniség sírjába fémfegyvereket és ékszereket ne raktak volna kegyeleti mellékletül, ha átalán a fém előttök ismeretes és a közéletben használva lett volna. Eltemették pedig őskori szokás szerint nem földbe ásott verem-sírba, hanem a földszinén fejtett kövekből sírládát vagy fedett koporsót készítettek, és ezt földdel befödve, fölébe domborították a sírhalmot, mint a hathalmi sírdomb pince-alagjában bárki is meggyőződhetik, hogy ezen halom nem különben a több is emberi kézzel egymásra hordott földrétegekből - tehát mesterséggel alakíttatott!

A sírhalmok az 1960-as évek végén

A sírhalmok délről éjszaknak három egyenközü vonalban huzódnak egymás mellett; a nyugoti részen kezdve az első sorban két sírhalom van, délnek a sírhalmok legmagasabbika és pedig érintetlen állapotban van, s valamint a többi ugy ez is szőlővel beültetve; kerülete 160 lépés, magassága mintegy 4 ölnyi; ettől éjszaknak s vele egyenes vonalban fekszik a legkisebb sírdomb, mely részben még a beültetés előtt hihetőleg pátkai kincskeresők által feldulatott. E két sírhalom között épült a présház borsajtóval és szerszám-kamrával. A második sorban ismét két sírhalom van, a déli domb valamivel beljebb azaz jobban éjszak felé fekszik előbbi szomszédjától, és csak 2/3 akkora amint ez, és ezen épült téglából a kerek mulató ház; ezen dombtól nyugot-éjszaki irányban van a szőlőültetéskor készült gémes kút, és ugyanott a 3-4 darab juharfa, mely a régi erdőre emlékeztetőleg hirmondóul meghagyatott, és a szőlőben mainapig is áll! A következő éjszaki sírhalom valami kevéssel nagyobb és terjedelmesebb. Az utolsó vagyis keleti sorban 3 sírhalom van, a déli a legnagyobb sírhalomhoz nagyságra és terjedelemre teljesen hasonló, kerülete ugyanis 175 lépésnyi; ebben találtatott a 4 sírláda s ugyan annyi őstetem; az itt létező pince-alag 7-8 öl hosszú, és csak fele része - t. i. a külső van téglával kirakva, mert belseje a hegy közepe alatt nincs kifalazva, és alig 5 láb széles és 6 láb magas. Ezután következik a legkisebb domb, mely teljesen szét van hányva, és alig észrevehető domborodást mutat, noha 25 év előtt tekintélyes sírhalom volt. Végül e kettővel egy sorban éjszaknak fekszik az utolsó sírhalom, mely ismét a legnagyobbnak csak 2/3-résznyi nagyságával bir és szintén érintetlen.

E puszta más táján a temető körül, ott t. i. ahol azelőtt a templom s állítólag a falu is létezett, - egyéb őskori leleteken kivül következő tárgyak találtattak: egy 15 cméter hosszú réz celt, mely már nagyságánál fogva is ritkítja párját; továbbá egy óriási vas sarkantyú, melynek 18 cmt. hosszú sodrott művü tőre van, sarkfedő vasáról pedig csörgő lemezek függnek alá, mely ritka tárgyak jelenleg is Ihász Imre ur birtokában vannak.

A magyar orvosok és természetvizsgálók 1874. augusztus 24-tol augusztus 29-ig Győrött tartott XVII-ik nagygyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerkesztette Fehér Ipoly pannonhalmi bencés, a nagygyülés titkára. Budapest, 1875. 265-267.

Hathalmi Anziksz / © 2016 Minden jog fenntartva.
Az oldalt a Webnode működteti Sütik
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el