Hathalmi Anziksz
Egy sokoróaljai puszta nevezetességei

Emlékezés dr. Jókay Ihász Miklósra

Huszár János

Megyénk egykori képviselője, dr. Jókay Ihász Miklós, akiről emlékezni szeretnék, pontosan 1892-ben született. Édesapja, ifj. Jókay Mór, a nagy író unokaöccse, édesanyja pedig a híres ógyallai csillagász, Konkoly Thege Sándor [Miklós - N. T.] nevelt lánya, Madarassy Róza volt.

Jókay Miklósnak nem adatott meg, hogy szülei védőszárnyai alatt növekedhessen fel. Előbb az édesapját, majd az édesanyját vesztette el tragikus hirtelenséggel.

A magára maradt, tehetséges, minden jóra hajlamos fiúcskát gyermektelen nagynénje, Jókay Etelka vette magához férjével, Ihász Lajossal, Hathalom és Lőrinte földbirtokosával egyetértésben, aki Ihász Dániel '48-as honvéd ezredes unokaöccse volt. A nevelőapa úgy megkedvelte fogadott fiát, hogy birtokát végrendeletileg rá hagyományozta, a fiú pedig hálája jeléül felvette az Ihász nevet is. Így felnőttként már mint Jókay Ihász Miklós került Ihász Lajos halála után a földbirtok élére és a közéletbe.

Aki ismerte, tudta, hogy nagy műveltségű ember. Középiskoláit a református kollégiumban végezte Pápán igen jó eredménnyel, majd Budapesten szerzett jogi diplomát és doktori címet.

Tudatosan, nagy energiával törekedett a mezőgazdaság legfrissebb eredményeinek elsajátítására. Ennek érdekében előbb a debreceni Mezőgazdasági Akadémiát végezte el, majd a németországi Halle városában tanult az egyetemen.

Mindezzel nem elégedett meg, ezért tanulmányi céllal beutazta Németországot, Ausztriát, Angliát, Olaszországot, Franciaországot, Svédországot és Dániát.

Megyénk közéletében fiatalkorától kezdve részt vett. A megyei közigazgatási bizottság szokatlanul fiatalon, már 28 éves korában tagjává választotta. Az Országgyűlési Almanach 1944-ben lezárt kötete így méltatta közéleti tevékenységét:

"Közgazdasági, kulturális és társadalmi téren is igen élénk tevékenységet fejt ki, főleg a gazdatársadalom megszervezése terén és a falusi nép érdekében. A Veszprém vármegyei Mezőgazdasági Bizottságnak társelnöke... A Felsődunántúli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezetnek és a Veszprém vármegyei Szarvasmarha-tenyésztő Egyesületnek igazgatósági tagja, Veszprém vármegyei Lótenyésztési Bizottságának elnöke. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatói választmányának tagja."

Ez a felsorolás szemléletesen mutatja, mennyi önszerveződő gazdasági közösség működött Magyarországon az első világháború után. Nem kétséges, ezeknek is szerepe volt abban, hogy hazánk a trianoni békében elszenvedett területveszteségek után gazdaságilag talpra tudott állni.

Birtokain példás gazdálkodást folytatott. Mind Hathalmon, mind Lőrintén virágzó volt a lótenyésztés, szarvasmarhatartás, gabonatermelés, juh- és sertéstenyésztés. Alkalmazottai mindkét helyen az emberséges munkaadót tisztelték benne, aki mindenkivel személy szerint törődött. A nagydémiek ma is anekdotaként emlékeznek a lovász esetére, akinek felelőtlen, fegyelmezetlen magatartása miatt egy nagy értékű ló a lábát törte, agyon kellett lőni. Az uraság nem bocsátotta el a fiatalembert, azzal büntette meg, hogy a lovaktól a sertéskondához helyezte át.

Képviselői tevékenységéről a következőket írja az Országgyűlési Almanach:

"1926-ban a nagyvázsonyi kerületben... képviselővé választották. A képviselőházban főleg közigazgatási, mezőgazdasági és adóügyi kérdésekkel foglalkozott. Részt vett a párizsi és berlini interparlamentáris konferenciákon. Párizsban a magyar képviselők tisztelgő csoportja nevében a Daily Mail történelmi nevezetességű cikkének megjelenése után üdvözölte Rothermere lordot."

Szinte hihetetlen, hogy rengeteg elfoglaltsága mellett magas egyházi tisztségeket is el tudott látni. 1925-től a pápai református egyházmegye gondnoka, 1928-tól tagja az Országos Református Zsinatnak, később a Református Egyetemes Konventnek és a Református Kollégium igazgatótanácsának is.

Mindezt megkoronázta, hogy 1939-től Veszprém megye felsőházi tagjaként került be az Országházba, és ott fáradozott a magyar mezőgazdaság felvirágoztatása érdekében.

Korán, 53 éves korában halt meg 1945 februárjában Szombathelyen. Síremléke Pápán található a Jókai-sírkertben Jókay Eszter és Váli Mari kőemléke mellett. Örök nyugvóhelyét a Jókai Kör gondozza a nemes jellemű, áldozatkész közéleti embert megillető tisztelettel.

Napló, 1992. szeptember 11.

Huszár János: Múltidéző történetek Pápáról. Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2005. 81-82.